Sokak számára ismert George Orwell novellájából származó híres „Big brother is watching you” mondatot, vagyis „Nagy testvér figyel téged”. A regényben szereplő „Nagy Testvér” megfeleltethető a kínai kormánnyal, akik hallgatókészülékekkel és kamerákkal megfigyelték az embereket, a társadalmat, mindenről tudtak, mindent láttak. Mindenki a hatóságok felügyelete alatt állt. A társadalomnak azt kellett tennie, amit a diktátor mondott, ha valaki megszegte, azt a kormány úgyis kiderítette a megfigyelések által. Elég hidegrázós, de ez a mondat mondhatni életre kelt Kínában a társadalmi kreditrendszerrel.

Kína néhány éve azon dolgozik, hogy kiépítsen egy rendszert, amivel jobban ellenőrizni tudja lakosainak viselkedését az élet minden területén. Az úgynevezett társadalmi kreditrendszer ben, angolul „social credit system”, a rengeteg térfigyelő kamerával és mesterséges intelligenciával ellenőrzik a viselkedést, minden lépést, mozdulatot, cselekedetet, szokást és a párthoz való hűséget. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy minden lakos kap egy alap digitális pontszámot. A „jó viselkedés” esetén bónuszpontot lehet kapni, a „rossz viselkedésért” pontlevonás jár.  Mi számít jónak vagy rossznak? A probléma, hogy ezt a kormány határozza meg.

Ez a rendszer úgy működik, hogy kezdetben a pontszám mindenki számára azonos, azaz pontosan 1000. Ez a szám idővel növekszik vagy csökken. A legmagasabb osztályzat az AAA. E szinthez legalább 1050 pontra van szüksége, Aztán csökken AA-ra, majd A szintre és így tovább. A legrosszabb érték a D. Az  A kategóriások a vörös, a többiek a fekete listán vannak. A vörös listára felsorolt ​​személyek kedvezményes elbánásban részesülnek: iskolai felvételkor, szociális juttatásokhoz juthatnak, vagy akár biztosításhoz, azonban ez a szint nem csak saját magukra, hanem családjukra is kiterjed, ezért a párválasztást már az is befolyásolja, hogy milyen értékeléssel rendelkezik a kiszemelt, mivel az majd a közös jövőjükre és családjukra is kihat. A C csoportba tartozókat rendszeresen ellenőrzik és sok mindenben korlátozzák őket.  Azok, akik a D, vagyis a legalacsonyabb osztályba kerülnek, már nem jogosultak vezetői pozíciókra, nem utazhatnak és hitelképességük elveszik. Saját pontszámát mindenki ellenőrizni tudja egy applikációban.

Nézzünk pár példát, hogy milyen cselekedetekkel lehet jó és rossz pontokat szerezni. Bárki, aki kerékpárral közlekedik pontokat kap. Ha valaki vezet és egyedül ül az autóban, vagy egyedül él egy nagy lakásban, annál pontlevonás veszélye áll fenn. Pontot lehet szerezni szemét szedéssel, önkéntes munkával, jó cselekedetekkel, például, ha valaki átkísér egy vakot az átjárón, vagy egy idős személynek segít. Még az is befolyásolja a pontokat, hogy az ember mit vásárol. Ha valaki alkoholt vásárol, azért pontlevonás jár, de ha valaki ételt, gyümölcsöt, tisztító szereket stb. vásárol növekszik a pontszáma. A KRESZ betartását is figyelik kamerán és pontozzák.

A társadalmi kreditrendszernek nyilván vannak előnyei is, de a pontok könnyen jönnek és mennek, és ami rossz ebben, hogy az emberek a pontok alapján ítélkeznek. Vagyis, ha valaki nem bűnöző csak más világnézete van például, vagy nem ért egyet a párttal, akkor egy-kettőre lecsúszik a pontja, és „rossz emberként” minősítik, ami az egész életét és kapcsolatait meghatározza.