A technológia fejlődése megállíthatatlan. Jelenleg a negyedik ipari forradalmat éljük, amit gyakran  „Ipar 4.0”-ként is emlegetnek és a robotok állnak a középpontjában. Az első ipari forradalom a gőzgépeké és a gyártás gépesítésé a 18. századból. A második ipari forradalom a 19. században az elektromossággal, a szerelőszalagokkal és a felgyorsított termeléssel kezdődött. A harmadik meg a 70-es években kezdődött az automatizációval.

A digitális fejlődés és a mesterséges intelligencia nagy változásokat hozott magánéletünkben és munkánkba is egyaránt. Megváltoztatja az ipart, az orvostudományt, a gazdaságot, a tanulási módszereket. A mesterséges intelligencia alkalmazási területe rendkívül sokrétű, aminek ma már a robotgyártás is a része. A robotok olyan gépek, amelyek önállóan mozgást tudnak végezni és különféle feladatokat tudnak végrehajtani. Ez megkülönbözteti a robotokat a távirányítású gépektől, a távirányítású gépek, ahogy a nevük is elárulja, az ember irányítja, ezek a gépek parancsokat igényelnek az emberektől, a robotok ezzel szemben az embertől függetlenül is műkődnek. Az automatizált gépek sem robotok, mert csak egy munkát végeznek. A számítógépeket sem tekintjük robotnak, mert nem tudnak mozogni. A Nemzetközi Robotszövetség így határozza meg az ipari robotokat: „egy automatikus irányítású, újraprogramozható, többcélú automatikus ipari feladatok elvégzésére használt manipulátor, három vagy több tengelye programozható, melyek lehetnek rögzítettek vagy mobilak”.

Sok esetben a robotok olyan feladatokat végeznek, amelyeket az ember lassabban teljesíti vagy nem képesek végrehajtani. Erre példa az űrutazás. Az ember előre felkészülve képes az űrbe utazni, de a szervezete nem engedi meg, hogy sok időt ott töltsön, ráadásul az űrbe utazás is sok időbe telik. Ezért olyan robotokat építettek, melyek az űrbe küldve képesek az űrállomáson munkát végezni és a hibás műholdak kijavításában. Ezen kívül az óceánok feltárása robotok nélkül is elképzelhetetlen lenne, vizsgálják az óceánt, segítenek az óceáni környezetet és veszélyeket felfedezni.

Mégis viták folynak a munkahelyekről és általában a munka jövőéről. Sokan veszélyeztetve érzik magukat, hogy a robotok átveszik munkahelyeiket, és „ellopják”a szakmájukat, amelyet éveken át végezték és azzal keresték kenyerüket. Tekintsünk csak vissza, arra az időszakra, amikor a jegyet és a bérletet a „jegyes nénitől vettük”, ma már gépek adják a jegyeket, vagy még ennél is egyszerűbb, telefonos alkalmazásokon előre megvásárolhatjuk.  További példa az ügyfélszolgálat munkája. Manapság sok cégnél már olyan intelligens robotok „chatbot”-ok végzik az ügyfélszolgálati munkát, hogy az ügyfél kérdéseire nagyon rövid idő alatt kitudja keresni a választ és logikus választ tud adni. Vagy ott a KFC-s példa is, nem is olyan rég még alkalmazottak vették fel a rendelést, ma már a kihelyezett terminálon keresztül lehet kiválasztani az ételt, az is elképzelhető, hogy pár év múlva ez a módszer nem csak a KFC-ben lesz alkalmazva, hanem a többi vendéglőben is átveszi az alkalmazottak feladatát egy ilyen okos rendszer.

Napjaink arról szólnak, hogy gépekkel vagyunk körbe véve, konyhában, munkahelyen, tömegközlekedésen és sok mindenben segítségünkre vannak, olyan, mintha egy harmadik keze lenne az embernek. Az igaz, hogy nem lehet előre látni, hogy a jövőben mi fog történni, de jelen helyzetben azt tapasztalhatjuk, hogy a robotok nem veszik át teljesen a helyünket a munkában, csupán segítségnyújtási rendszerek, felszabadíthatnak minket egyre több és több olyan feladat alól, amelyek veszélyesek vagy fárasztóak számunkra.